2010. május 16., vasárnap

Blood and Chocolate

Először egy kis helyzetjelentés.
Eső, szél, hideg, pedig május van. Nem szoktam túl sokat foglalkozni az időjárással, de most kifejezetten zavar. Alig vártam a jó időt, hogy kiülhessek az udvarra egy jó kis könyvvel, miközben a cicám mindenáron fel akarja hívni magára a figyelmemet. Ezt azonban kénytelen vagyok elnapolni, pedig két könyv is a rendelkezésemre áll és az egyikbe már bele is kezdtem. Apropó könyvek. A héten egyszerre olvastam hármat. Egyiket míg jó idő volt az udvaron, míg a másik kettőt gépen. Nem igazán szeretem a monitort bámulni, de így gazdaságosabb, amíg el nem romlik a szemem. Nem szokásom félbe hagyni a dolgokat, most mégis újra és újra letettem őket különböző okokból. Az egyiket a rossz idő miatt, mivel ha már a lakásban vagyok akkor olvashatok gépen is. Pedig érdekes és könnyed, majd írok róla, ha végigértem rajta. A másik kettő pedig a Darren Shan 10. kötete illetve Anita Blake szintén 10. könyve. Ez a tízes szám elég balszerencsés...
A Darren Shant azért hagytam félbe, mert már a legvége érdekel és így nem tudtam élvezni az átkötő dolgokat, mikor Darren és Harkat egy "másik" világban bolyongott. Azért csak sikerült ám a végére érnem, mivel feltűnt a színen egy sárkány és a sárkánymániám fellobbant. Imádom a sárkányokat. ^^ A könyv vége pedig határozottan tetszett, így már neki is ugrottam a 11. kötetnek. Ez pedig izgalmasan indult.
Az Anita Blake-el viszont sokáig szöszmötöltem. Azokat a részeket szeretem, amikor nyomoz, vagy zombit idéz. A zavaros magánélete és hogy éppen kivel bújik ágyba, viszont hidegen hagy. A Leláncolt Narcisszus pedig 90%-ban pasiügyeket tartalmazott. Ráadásul ez a rész két kötetes és az első kötet csak görcsölés volt két pasi között. Az akció így háttérbe szorult és a végére sem volt olyan nagy a csavar, mivel annyira el kellett merülnöm a magánéletében, hogy a finálén már nem is tudtam ki a fene az aktuális ellenség. A sok pasinév megkavart. Aztán összeszedtem magam és felkiáltottam: Jé! Hát persze! Innentől kezdve jó volt az uccsó 10-20 oldal. A kilencedik kötet sem tetszett, bár az más okokból, így nem tudom mikor fogok nekiugrani a következőnek. Számomra romlik a színvonal. Azt hiszem Anitát napolom kicsit...
Ha már irományoknál tartunk, leírom a nyári könyv-terveimet. Már egy ideje itt figyel egy csinos kis kötet. Ez viszont érzéseim szerint tuti befutó lesz, így nem állok neki, amíg nem végzek a vizsgámmal. akkor viszont két napig se látok, se hallok majd, hanem bújom a könyvet. Be akarom fejezni a Darren Shan vámpírkönyveket és letöltöttem egy Warcraft kötetet is. Plusz végre ki akarom olvasni a Gyűrűk ura trilógiát és talán a Babót is, bár a Szilmarinoktól óva intenek, az is terven van. A nyáron így talán nem fogok unatkozni, bár nem mindig leszek itthon.
Könyvmoly üzemmód kikapcs.
Míg beteg voltam (sikeresen megfáztam, pedig akkor még jó idő volt) egész nap filmeket néztem, vagy aludtam. Utálom a náthát és ilyenkor semmihez sincs erőm. Az egyik film, amit megnéztem határozottan tetszett, úgyhogy most a nagyvilág, akarom mondani netvilág elé tárom.
A címe Blood and Chocolate (Vér és Csokoládé). Nem vártam túl sokat tőle. Csak azért kezdtem bele, hogy addig se a megfázásommal foglalkozzak, de aztán magával ragadott. A történet szokásos, már már sablonos, mégis élveztem. Adott egy lány Vivien, aki vérfarkas. A helyszín Románia, de vámpír se közel se távol, szerencsére. Persze belezúg egy emberre, aki mellesleg képregényeket rajzol, ami csak fokozta figyelmemet. Művészlélek volnék vagy mi. Persze megy a harc a szerelemért blablabla... A szokásos mondom, de mégis üdítő, mivel nem nyálas, csak romantikus és van benn akció is. A külön pont pedig az átalakulás kivitelezéséért jár. Ki nem állhatom az emberből Csubakka kinézetű izékké változó vérfarkasokat. Olyan szánalmas... Nekem mondjuk az Újholdban (na, ja én is meglestem, de ez egy külön kategória... majd később kritizálom, hogy lehessen engem megkövezni érte, úgyis mindig szidom a Twilight mániás barátaimnak...) látott egyértelműen nem túl modern számítógépes technikával készült nagy farkas sem tetszett. Túlságosan mű volt. Ebben a filmben viszont csodálatosan oldották meg a dolgot. Nem Csubakka lesz belőlük, hanem igazi farkas. Szeretem a farkasokat, annyira szépek, így külön élvezet volt gyönyörködnöm bennük. Az átmenet emberből farkassá pedig egy szép fényjáték kíséretében történik. Komolyan mondom, így sokkal valósághűbb és élvezhetőbb a dolog. Persze ez ízlés dolga. No, de én sem vetem meg a brutális átalakulásokat elvégre Anita Blake-et olvasok, amiben bőrcafatok és trutymó közepette alakulnak át, csak sokkal szebbnek találom ezt a változatot. A cafatok a fejemben úgyis valósághűbben hullanak le mondjuk Richardról, mint ahogy bármelyik filmkészítő meg tudná valósítani. Épp ezért vagyok könyvpárti. ^^ Amúgy ez is egy könyvadaptáció, ami bizonyára sokkal jobb a filmnél, mint mindig (Csupán egy kivétel van szerintem, méghozzá a Twilight. Abból a film a jobb, szerintem. Csak nem bírtam megállni a kritizálását muhahaha).
Még egy dolgot említenék a film mellett, a zenét. Az egyik számba teljesen beleszerettem (Aurah -Amor Fati). Komolyan szinte libabőrös lettem tőle. Imádom az ilyen számokat, úgyhogy megy a kedvencek közé és alul a lejátszóba is szerepelni fog még néhány új szám kíséretében. A régiek maradnak, így akit érdekel az pörgessen a végére a listának.
Most megyek tanulok, írok (Revulsion... huh tényleg ma még fel akarom tölteni a 23. fejezetet AFS-re) illetve bővítem a lejátszó listáját, na meg ha marad egy kis időm, olvasok is Darren Shant.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése