2010. október 8., péntek

Ville Valo


Ez most egy kis ujjtorna... ^^
A héten nem volt időm írni, blogolni, netezni és valószínűleg a következő héten sem lesz. Az ujjaimra pedig ráfér a mozgatás mielőtt belemerülök a világomba. Plusz a héten letörött (Na jó, saját magam törtem le...) jobb kezem mutató ujjának körmét és sebes szóval fáj. A körmeim nem épp szokványosak, mivel ez az egyetlen női hiúságom. Hosszúra növesztem őket és a lehető legvadabban lakkozom. (Kedvencem a fekete-narancssárga összeállítás.) A gépelési technikám, így cseppet fura. Körömmel gépelek és nem ujjbeggyel. Ez most pedig szívás mert azon a bizonyos ujjamon nincs akkora köröm, hogy gépelhessek vele. Helyette egy már félig gyógyult seb meg érzékeny bőrfelület van. De ha elég kitartó vagyok alkothatok rá egy bőrkeményedést, míg megnő. :D Fura, de mindenki azt hiszi, hogy műkörmöm van és szabadidőm legnagyobb részét az ápolásukkal töltöm. Ez még viccnek is rossz. Irtózom a műkörmöktől és egyéb mesterséges "testrészektől", ráadásul ha kéthetente újrafestem akkor már nagyon jó vagyok, mert még erre is lusta vagyok. Igazából azért is kezdtem el növeszteni, hogy ne kelljen olyan gyakran vágni és foglalkozni vele. A héten viszont borzalmas állapotok uralkodtak kezeimen. Törött köröm, maszatokban megmaradt körömlakk és már megint előjött a rossz szokásom, így ujjaim többsége egyéb sérüléseket is szerzett szintén magamnak köszönhetően. A körömrágás rossz szokás. Nem is élek vele, helyette még rosszabb dolgot teszek. Ez legépelve elég durvának tűnik, de lényegében a körömágyam melletti bőrt csipkedem. Most kellőképp belemerültem a kutyát nem érdekli és még taszító is témába. XD Nem baj, kell ez is, hogy kifejthessem héten szerzett tapasztalatomat.

Tehát, ha már lányos témánál vagyok, folytatom egy "pasiüggyel". Jah, nekem ilyenem is akad szökő évente egyszer...
A kérdés csupán az, hogy ha megtalált egy srác, akkor amikor nem számítottam rá és vagy két órán keresztül beszélgettünk, illetve leveleztünk (mivel előadáson ültünk) és a borzalmasan festő, szinte már ronda kézfejem sem riasztotta el (ahogy újra meg újra átnyújtottam neki az üzenetváltó cetlit) ráadásnak elég rámenősen flörtölt velem, akkor miért nem vesz észre másnap? Szerintem egész jól eldumáltunk és jó fejnek tűnt, amiért minden apróságot észrevett. Plusz tényleg nagyon célozgatott meg küldte azokat a bejössz nekem jeleket, akkor most mi a fene van? Eddig sem voltam egy nagy pasiszakértő, de ez most megkavart kicsit. Jobban mondva csalódtam. Igazából nem kimondottan az esetem és nem is illenénk egymáshoz a rövid ismeretség alapján, mégis elvártam volna, hogy legalább köszön, ha meglát. Én nem fogok odamenni hozzá, hogy: Szia, emlékszel rám? de ha mond egy helló-t természetesen viszonozom és talán még további beszélgetésbe is elegyedek vele. Sőt azután, hogy a dolog minden értelmében tette nekem a szépet levelezésünk kezdetétől a végéig, vártam volna, hogy megkeres. Na, ennyit arról, hogy jó vagyok a hazugságok kiszimatolásában... A logikám mégis fejre áll tőle. Nem látom ugyanis értelmét annak, hogy kamuból flörtölgessen velem, aztán meg el van felejtve a dolog. Ez egy diszkóban (oda mondjuk be se teszem a lábam...) könnyen elképzelhető, na de órán? Unaloműzésnek nem csupán a melletted ülő lány fűzögetése jöhet szóba... Én például firkálgatni szoktam. Ezt szívesen megvitatnám valakivel, mondjuk főleg Csikoszoknival csak nem épp e-mail téma, hanem beülős szemtől szemben megdumálós. Amolyan csajos diskurzusra való egy bögre forrócsoki mellé. Szóval neve nincs csóka ejtve és áttérek inkább egy sokkal szimpatikusabb és karakteresebb hímneműre.

Bejegyzésem címadójáról és a fenti képről mosolygó (Ez cseppet túlzás, tekintve hogy gitár van a szájában. :D ) zenei ikonról van szó. Tehát Ville Valo, aki a HIM énekese.
Az egész úgy kezdődött, hogy tanultam és az egyik latin igét nem bírtam megjegyezni, mert mindig az ő nevét mondtam helyette. (akarni = volo, velle, volui) Ezt elmondtam Pucca-nak, aki jót nevetett rajta és elvicceltük az egészet, miközben mindketten rákaptunk a HIM számok hallgatására. Letöltöttem párat és segített. Sikerült megjegyeznem és az óra sem volt annyira durva, mint vártuk. Amikor pedig véget ért és elindultunk ki a szabadság felé felkiáltottunk: "Köszönjük, Ville, hogy velünk voltál!" :D Remélem később is számíthatok a segítségére. XD
Na, de ha már megemlítem, akkor illene értelmesebben is írnom róla.
A HIM egy viszonylag régi finn rockbanda. Ha jól tudom lovemetal a neve ennek a stílusnak, bár az ilyen meghatározós cuccokban nem vagyok valami jó. A rock egyből felismerhető és a dalok szinte mind a szerelemről szólnak. Nekem ők a dallam miatt szeretett kategóriámba tartoznak, vagyis nem érdekel a szöveg csak maga a zene. Ville hangja pedig néha eszméletlenül szexi (nem tudok rá jobb hasonlatot). Egyedi és viszonylag mély, de ez nem mindegyik számban mutatkozik meg. Sajnos azt olvastam, hogy napi két doboz cigit szív, hogy ilyen hangja legyen... Ez cseppet kiábrándító, bár az is lehet hogy kamu az egész... Szerintem a hosszabb haj jobban áll neki és egyszerűen gyönyörű szeme van. (A zöld szem a gyengém. ^^) A képen annyira jól nem látszik, de olyan kis aranyos gitárral a szájában, hogy nem tudtam nem ezt választani a bejegyzésemhez.
Végszónak ajánlanám a szép szemű Ville számait, főleg azoknak akik szintén a latin nyelvvel szenvednek.

2 megjegyzés:

  1. valójában több mint 2 doboz cigit szív a napi átlaga 60 szál szóval az 3nál is több doboz (bár nem tudom ki volt olyan kitartó hogy megszámolta :) ) igaz elviszi az embert a dallam de érdemes a szövegre is figyelni (Ville sokat olvas pl Edgar Allan Poe-t, Baudelaire-t akiktől az ihletet nyeri ) mik ki nem derülnek xD latin nyelvet hogy lehet megtanulni szép :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát, biztos egy kitartó rajongó szaladgált utána 24 órában egy hamutállal és számolgatta a csikkeket. XD Persze a dallam és a szöveg együtt az igazi, csak van, amikor nem is érdekel a szavak jelentése csak a hangzása a fontos. :)

      Törlés