2013. június 29., szombat

Cinder

Ezt a könyvet nagyon sokan dicsérték Molyon, én sem maradhattam hát le róla. Kis statisztikát hozva a könyves játszótér 14. legjobb sci-fi, 20. legjobb romantikus és 32. legjobb fantasy könyve jelenleg.
A borító csodálatos és kemény kötést kapott vörös belső borítóval és fekete külsővel. Alexandra Kiadó igényes munkát végzett piros pont jár érte.
Egy újabb sorozat, Holdbéli krónikák első része, ami Hamupipőke klasszikus történetét dolgozza át. Ez persze a címből és az alcímből, Hamupipőke a kiborgok között azonnal érzékelhető.
No, persze csak a sztori váza a régi mese, minden csavar, huzal, szilikon és szintetikus bőrborítás teljesen új és egyedi.
Fülszöveg:
"126 évvel a IV. világháború után emberek és kiborgok népesítik be Új Peking utcáit. A népességet halálos járvány tizedeli. Az űrből kegyetlen holdlakók figyelnek és várnak a megfelelő alkalomra… Senki sem sejti, hogy a Föld sorsa egyetlen lány kezében van… Cindert, a tizenhat éves kiborgot a társadalom nagy része technológiai tévedésnek tartja, mostohaanyja pedig ki nem állhatja. De a kiborglétnek is megvannak a maga előnyei: Cinder szinte mindent meg tud javítani (robotokat, lebegőjárműveket, sőt még a saját meghibásodott alkatrészeit is), ezért Új Peking legjobb műszerészének tartják. E hírnevének köszönheti azt is, hogy Kai herceg személyesen keresi fel, hogy hozza helyre meghibásodott androidját. A megbízás „nemzetbiztonsági ügy”.
Vajon tényleg Cinder kezében van a Föld jövőjének kulcsa? Vagy a holdbéli királynőnek sikerül varázserejével és más fondorlatokkal meghódítania Kai herceget és vele az egész világot?"
Kicsivel több, mint 400 oldal, mégis gyorsan be lehet falni, mivel a stílusa könnyed és épp eléggé izgalmas, hogy fenntartsa a figyelmet.
Bár nem rajongok a robotos, kiborgos, távoli jövőben játszódó témákért, itt kifejezetten szórakoztatónak találtam. Hamupipőke nem holmi üvegcipőt veszített el a lépcsőn, hanem egy fémlábfejet. Kell ennél több magyarázat?
A történet menete kényelmesen csordogál és sok titkot ki lehet következtetni, ám emiatt nem veszít bájából. Van ugyanis a könyvnek egy könnyed, meseszerű hangulata, amin még az olajfoltok sem ronthatnak. Igazi tündérmese jóképű herceggel, gonosz királynővel és egy szerethető főhősnővel.
Cinder kellemesen meglepett. Bevallom, a Hamupipőke nem a kedvenc történetem, sőt, valahogy sosem szerettem igazán. A Diseney rajzfilmben bosszantott Hamupipőke kissé gyenge jelleme, az egerek hangszíne és a herceg szánalmas két mondata a teljes film alatt. Itt viszont hamar megkedveltem Cindert, mert egy kifejezetten erős női karakter, talpraesett és van benne egy csipetnyi szarkazmus. A könyv végén pedig olyan bátran viselkedett, hogy az eredeti Hamupipőke elbújhat mögötte.
Kai herceg szintén megnyert magának. No, nem csak a szép szemével és a flörtölős mondataival, hanem mert reálisan adta az ifjú uralkodót. Tetszett a bizonytalansága, tetszett az önzetlensége és hogy komolyan dolgozott a jó uralkodó titulusért. Szerintem igazán jó császár lesz belőle.
Kedveltem még a dokit, mert egy izgalmas karakter és Ikot is a humoros fecsegéséért. A negatív szereplőket pedig utáltam, ahogy kell a mostohával és a királynővel az élen. 
A könyv legnagyobb erőssége mégsem ezekben rejlik, hanem a szerteágazó konfliktushelyzetben, hogy minden picit összefügg mindennel és jóval nagyobb jelentőséggel bír, mint elsőre látszik. Sok-sok probléma vár megoldásra, ám a legelső a pestis. Nem csak távoli rémképként van jelen, hanem mint a legvalóságosabb halálos veszély, ami sokat segített komolyabbá tenni a könyvet.
Cinder és Kai kapcsolata borítékoltan romantikus töltetű, mégsem annyira egyszerű, ami külön jó pontot érdemel. Szerettem olvasni a párbeszédeiket.
A környezet is egész jól kidolgozott holdlakóstól, monitorostól, lebegőstől és pont annyira sci-fi, amennyire még emészthető marad. Engem nem zavartak a jövőbeli kütyük, így a műfaj iránt nem túlságosan lelkesedő olvasókat sem fogják.
A könyv végére felgyorsulnak az események és mivel sorozatról van szó, korán sincs vége. Nem őrjítő függővéggel lett befejezve, nekem az utolsó oldal mégis sikoltott a folytatásért. 
Összességében tehát tetszett. Jó karakterek, érdekes környezet és tündérmeséket idéző hangulat, ideális délutáni kikapcsolódásnak. Ajánlom Hamupipőke minden rajongójának és annak, aki klasszikusra vágyik merészen új köntösben. 

Kiegészítés:
Ahogy már a bejegyzés elején említettem, sorozatról van szó. Információim szerint négy kötet lesz összesen. Ebből a második rész, Scarlet, ami a Piroska és a farkas meséjére építkezik, már megjelent az USA-ban és talán hazánkban is meg fog hamarosan. A további részekről azonban egyelőre csak a címet lehet tudni: Cress és Winter.
Amennyiben lehetőségem lesz rá, biztos elolvasom. Kíváncsi vagyok, milyen más klasszikusok fognak még feltűnni, no és persze, hogyan alakul majd Cinder és Kai sorsa.

2 megjegyzés:

  1. Kíváncsi voltam mi lesz a véleményed ezzel a könyvvel kapcsolatban, mert bár engem érdekel, olvastam felőle hideget is- meleget is. Alapvetően úgy voltam vele, hogy ha szembejön, elolvasom majd, de azért jó érzés, hogy szembesülhettem még 1 pozitív véleménnyel :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én eddig csak dicsérő szavakat hallottam felőle, és ahogy olvastad a bejegyzésben is, nekem tetszett. Szóval csak bátorítani tudlak, ha szembejön, olvass bele bátran. :)

      Törlés