2014. január 6., hétfő

Majd újra lesz nyár

Moziba kerülése óta szerettem volna megnézni ezt a filmet.
Először Molyon hallottam róla, mivel könyvadaptációról van szó és az azonos című regényt többen dicsérték. Ráadásul érdekes disztópiának tűnt, méghozzá Saorise Ronan főszereplésével, akinek általában szeretem a filmjeit (kivétel a Burok, mert azon sikerült majdnem elaludnom, így feladtam). Megfordult a fejemben, hogy megnézem moziban, csak mire oda jutottam, hogy elmegyek, már levették a műsorról. Bizonyára nem volt elég nagy az érdeklődés, amit a reklám hiányában valahol meg is értek.
Így esett meg, hogy a hétvégén otthon kényelmében tudtam végre megismerkedni ezzel a filmmel és mivel elég sok gondolatot és véleményt ébresztett bennem, úgy érzem, muszáj róla külön bejegyzést írnom.
Ismertető:
"Az amerikai tinédzser, Daisy igazi lázadó természet. Édesanyja meghalt, miközben életet adott neki. Édesapja a vidéki Angliába küldi it, hogy a nagynénjével és az mostoha-unokatestvéreivel töltse a nyarat. A dacos és boldogtalan városi lány először nem hajlandó lazítani az eddig soha nem látott távoli rokonaival ebben a számára ingerszegény vidéki környezetben. Ám egy kis idő után Daisy azon kapja magát, hogy őrülten szerelmes legidősebb mostoha-unokatestvérébe, Eddie-be, és a fiú viszonozza érzéseit. Az unalmas, vidéki kiruccanásból hirtelen élete legszebb és legemlékezetesebb nyara lett, aminek csak a hirtelen kitört Harmadik Világháború tud véget vetni."
Ahogy az ismertetőből is látszik, nem a könnyed, romantikus fajta. Igaz, az eleje kifejezetten idillikusan indul.
A látványvilágra nem lehet panasz. Gyönyörű tájképek vannak benne, éles színvilággal és később színesen komor, megrázó képsorokkal. Ezt pedig remek zenei aláfestéssel egészítették ki. A filmélmény tehát adva van.
Információim szerint, nem pontosan követi a könyvben leírtakat (bár én még nem olvastam), ám lényegi változtatás nem történt a forgatókönyvben.
Az alapötlet jó, benne van minden, ami egy ilyen témához kell (háború, atombomba, vízszennyezés, katonák és halál), csakhogy ez még korán sem elég a tökéletességhez.
A történet a közeljövőben játszódik és a film elején egy teljesen reális képet ad. Az amerikai vadóc lányt vidékre küldi az apja, ahol nehezen illeszkedik be. Ezt pedig egy közelgő háború fenyegetése árnyékolja be. Aztán persze becsap a villám, a háború valóság lesz és feje tetejére áll a világ. Ezzel pedig minden rendben lenne, ha lenne a dolgoknak magyarázata vagy legalább kifejtése.
Az még hagyján, hogy a romantikus szál cseppet sem romantikus. Ellentétben a többséggel, én nem azon akadtam fenn, hogy unokatestvérek vagyis vérrokonok között szövődik a szerelem (bizonyos korokban, illetve kultúrákban ez teljesen elfogadott), hanem hogy úgy száguld, mint egy betépett gyorsvonat. Szemeznek, pár szót váltanak, aztán már csókolóznak, másnap meg már le is fekszenek és ezt kellene nekem életre szóló szerelemként elkönyvelnem. Hát, kihagynám. Fogalmam sincs, mit lát Daisy a csendes Edmondban, azon kívül, hogy nagy állatszelídítő. A romantika tehát felejtős, de szükséges a történet mozgatásához, Daisy ugyanis úgy belezúg a vidéki fiúba, hogy az életét biztosító lehetőséget is tűzbe dobja. 
A háborúval már több problémám akadt, bár a realisztikus képsorokat kifejezetten értékeltem.
3. világháború? Rendben. De ki kivel harcol és miért? Világháború, tehát országok egymás ellen vagy esetleg terroristák a világ ellen? Hatalomért, pénzért, energiaforrásokért, vízért, élelemért vagy a hódok jogaiért? Fogalmam sincs, mert ebből semmi sem derül ki. Oké, hogy a kamaszok nem foglalkoznak politikával, de azért egy cseppet érdekelhetné őket, ki dobálja az atombombákat... 

unokatestvérek + a kutya

Ezt tovább bonyolítja, hogy az "ellenség" már a bokrok alatt van szó szerint. Ez azért sántít, mert Anglia egy sziget, egy szigetet megszállni pedig nem olyan egyszerű. Itt ráadásul napok alatt megtörténik, ami mivel nem tudni, ki az ellenség, azt feltételezi, hogy angolok harcolnak egymás között. Még mindig azt kérdezem, miért és ha ez így van, akkor inkább belháború és nem világháború. 
Az ellenség ráadásul nem túl értelmes (itt a beragadt teherautó jelenetére gondolok elsősorban), ezért is sikerül őket rekord idő alatt kifüstölni és ezzel miniatűr világháborút kreálni. Ismét jogos a kérdés: mi a fenének hívják világháborúnak?
A háttér tehát teljesen kidolgozatlan, viszont a háborús körülmények remekül vannak érzékeltetve. Van itt minden, a kilakoltatástól, a munkán át a katonák erőszakoskodásáig és a gyilkosságokig. Ráadásul mindezt olyan képi világgal, ami megcsapja a nézőt rendesen. Különösen, ha tudja, hogy ez a rész nem csupán fikció, ezek bizony a valóságban is megtörténtek.
Ami a főszereplőt illeti, elég érdekesen viszonyul az új helyzethez. Daisy egy naiv, kissé beképzelt lány kuszán fura gondolatokkal, amik csak a film végén nyernek értelmet. Aztán hála a vidéki levegőnek meg a rózsaszín ködnek, egy határozott és céltudatos lány lesz belőle, amivel nem is lenne probléma, ha nem vinné egy cseppet túlzásba a dolgot. Haza akar menni? Megértem, ám háborúban nem lehet csak úgy önkényesen utazgatni, akkor sem, ha a felnőttek szemetek és magasról tesznek rá, mi van a kölykökkel. Daisy tehát őrült hazafutásba kezd, aminek során átéli a már említett háborús borzalmakat és mégis meglepően nyugodt és határozott marad, sőt még túl is éli, ami szép teljesítmény. Egyrészt szomjan kellett volna halni, mert a víz szennyezett (Senki se kérdezze, mitől, miért és mennyire, mert ezt sem lehet tudni...) és nem pakolt elég ivóvizet, elfelejtette a víztisztító tablettát és még a kínálkozó lehetőségeket sem ragadta meg a pótlására. Másrészt el kellett volna tévednie, mert kétlem, hogy előéletét tekintve kiscserkész lett volna, aki profin tájékozódik egy térkép és egy iránytű segítségével. Ezen kívül olyan sztoikusan viseli a megpróbáltatásokat tisztaságmániája ellenére is, ami kész csodának minősül. Ettől függetlenül lehet vele szimpatizálni és drukkolni neki, ahogy a többi szereplőnek is. 
A film vége sajnos nem válaszol meg egyetlen kérdést sem, sőt még többet generál. Továbbra sem tudni, mi történt és történik a világban, ahogy azt sem, mi lett a szülőkkel. Edmond sorsa pedig még több kíváncsiságra ad okot, bár itt a titkolózást teljesen megértem.
Összességében tehát tetszett is, meg nem is. Látványra remek, jól mutatja, hogy a háborúsdi élesben nem is olyan mókás, viszont a kidolgozatlan háttér sokat ront rajta. Nekem a magyarázatok teljes hiánya miatt túl kevés volt ez a film.
Azoknak ajánlom, akik disztopiára vágynak és csak el akarnak merülni egy filmben töprengés nélkül.

Kedvenc zene a filmben:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése