A könyv címe volt az, ami megfogott. Miért nem halnak meg a rossz lányok? Mitől rosszak ezek a lányok? - tettem fel gondolatban a kérdéseket és nem haboztam felcsapni a könyvet, hogy választ is kapjak rájuk.
A borító passzol a történethez, különösen a képkeret, ami dombornyomást is kapott. Mindössze 300 oldal, így gyorsan végig lehet lapozni.
Fülszöveg:
"Alexis kishúga, Kasey megszállottjává válik egy antik babának, de Alexis nem igazán foglalkozik a dologgal, mert Kasey egyébként is elég fura. Ami azt illeti, Alexist is furának tartják az iskolatársai és a szülei, sőt, még a saját goth haverjai is. A dolgok egyre különösebbek lesznek, amikor a régi házban, ahol a lányok laknak, különös dolgok történnek: ajtók nyílnak ki és csukódnak be maguktól, a víz felforr a meggyújtatlan gázon, és a kikapcsolt légkondicionáló úgy lehűti a levegőt, hogy látszik az ember lehelete is.
És Kasey is megváltozik. Kék szemei zölddé válnak, elkezd régiesen beszélni és több óra is kiesik az emlékezetéből. A legnyugtalanítóbb azonban Kasey ellenséges viselkedése: az addig kedves, babaszerető kislány eltűnik, az új Kasey pedig dühös. Alexis az egyetlen, aki megállíthatja a húgát – de mi van, ha a zöldszemű lány már nem is Kasey?"
Ez egy tipikus kísértettörténet. Akad benne minden, ami ehhez kell: gonosz szellem, ajtócsapkodás, ijesztő fények, zajok, fura viselkedés, elátkozott ház és egy csúf baba. Mindenki hallott, olvasott vagy látott már hasonlót ebből a műfajból.
Bírom a kísértetsztorikat, de inkább könyvben, mint filmen. A filmekkel sokkal kritikusabb vagyok, mert ott az ember készen kapja a megszállás tüneteit, míg egy könyvben saját maga képzelheti el. Épp ezért, ha ezt a történetet képernyőn néztem volna, nem szórakoztam volna ilyen jól.
Az alapok már lerágott csontnak minősülnek és a rejtély sem igazán csavaros. Nagyon könnyen ki lehet találni, mi bújuk meg a háttérben a csipkefüggöny mögött. Főleg mikor a főhős rossz nyomon tapogatózik, míg az olvasó szinte kiabál a könyvvel: Vak vagy? Vedd már észre! Mégis szórakoztató.
Ennek kulcsa pedig a főhősben keresendő. Alexis szimpatikus figura, bár néha nem veszi észre azt, ami az orra előtt van. Igazi lázadó, gyakran kerül bajba és ő lenne ugyebár az egyik rossz lány. Csakhogy szerintem nincs benne semmi rossz. Néhány lógás, agresszív környezetvédelem és éles nyelv még nem ok arra, hogy valakit ezzel a címkével illessünk. Ő egyszerűen lázad, mint a kamaszok 99%-a, amit a rózsaszín haja is jól mutat. Ezzel a lázadással pedig jóval szimpatikusabb lesz, mint a hasonló könyvek főszereplőnőinek többsége. Egy kedvelhető főhős szemüvege sokat lendít a történeteken.
Különösen itt, mivel a kishúga, Kasey merő borzalom. Akár meg van épp szállva, akár nincs, elviselhetetlen. Elvileg 13 éves, mégis egy hatéves kislány értelmi és érzelmi szintjén áll (Elnézést kérek érte minden hatévestől.) a hisztijeivel és a teljesen gyerekes megnyilvánulásaival. Egy gonosz szellem tehát nem sokat rontott rajta...
Apropó szellem, meglehetősen klisés és szörnyen ostoba. Egyik percben mindent tud, amit Alexis a háta mögött próbál megtenni, másik percben pedig teljesen idióta és egy kényelmes fotelben hátradőlve nézi, hogyan rombolják le őrült terveit. Ezek az őrült tervek meg, nos, elég tipikusak: bosszú a négyzeten.
A többi szereplő csak azért kellett, hogy kerek legyen a sztori. Mert mindig kell egy srác, jelen esetben Carter, akiből jóval többet ki lehetett volna hozni, mint az ügyeletes szépfiú unalmas szerepe. Megan hasonlóan szükséges karakter, ám ő már egy fokkal jobban tetszett. Tetszett, mert remekül szemléltette az előítéleteket és az oktalan utálatot. Alexis szülei viszont nem sok vizet zavartak.
A cselekmény végig pörög és izgalmas a maga kiszámítható módján. A vége viszont ehhez képest elég lapos és ismételten tipikus. Az epilógus pedig csöpög, mint egy vízihulla szakadt ruhájának szegélye.
Összességében minden hibája ellenére egy szórakoztató könyv. Délutáni vagy inkább éjfél utáni kikapcsolódásnak ideális.
Azoknak ajánlom, akik kedvelik a kísértettörténeteket, illetve mindenkinek, aki erős késztetést érez arra, hogy az éjszaka közepén kísérteties házakat fényképezzen. Aki viszont valami kifejezetten egyedire és borzongatóra vágyik, keressen mást, mert ez neki kevés lesz.
Kiegészítés:
Ez a könyv egy sorozat nyitó kötete. (Ne, ne is kérdezzétek, minek neki folytatás, mert én sem értem.)
Az írónő, Katie Alender további két könyvet írt (From Bad to Cursed és As Dead as it Gets) Alexis természetfeletti kalandjairól. Mindegyik kötet önálló kerek történettel rendelkezik, így bár sorozat, bármikor ki- illetve beszállhat az olvasó.
A folytatás magyar megjelenéséről nincsenek információim, de ha kiadják és összefutok vele a könyvtárban, adok egy esélyt a következő kötetnek is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése