Az élet ízei

Filmünnep van, szóval aki teheti, gyorsan rohanjon el a moziba és használja ki az alkalmat. 

Én is így tetem és választásom Az élet ízeire esett. Úgy gondoltam, jót fog tenni egy ilyen nyugis film zaklatott lelkiállapotomnak és vettem hozzá egy adag pattogatott kukoricát is, hogy ne tűnjön kínzásnak üres hassal remek ételeket bámulni a vásznon. Nem csalódtam.

Ismertető (önkényesen megrövidítve):

"A festői szépségű dél-francia kisvárosban Madam Mallory (Helen Mirren) éttermének, az előkelő Le Saule Pleureur-nek nem akad párja: a Michelin csillagos konyhában egymás után készülnek a gasztronómiai csodák a szenvedélyes, ám kissé vaskalapos tulajdonosnő irányításával. Az egyszerű ételek is kifinomult fogássá változnak a keze alatt, amivel vendégeit teljesen megbabonázza. De a tökéletes recepthez mindig kell egy izgalmas hozzávaló. És ez most az egzotikus Indiából érkezik. Egyik napról a másikra toppan be a csendes városkába a Kaddam család, akik nem kisebb tervvel állnak elő, mint hogy megnyitják indiai éttermüket szemben a francia gasztrocsodával. Nem csak a hangos zenétől lesz zajos a környék, de a kurkuma, a szegfűszeg, a curry, és a garam masala is felpezsdíti a lakók ízlelőbimbóit. Az eddig rozmaringtól, és bazsalikomtól illatózó környék élete kezd teljesen a feje tetejére állni, és ezt persze Madam Mallory sem nézheti tétlenül. Megkezdődik a rivalizálás, míg nem a Kaddam család gyöngyszeme, a hihetetlenül tehetséges Hassan (Manish Dayal), és Madame Mallory elbűvölő séf helyettese, Maguerite (Charlotte Le Bon) szövetkeznek: a két teljesen eltérő kultúra ízeit egyesítve élettel telítik meg nem csak a tányérokat, de a bájos városkát is."

Ez a film többről szól, mint a jó ételek szeretete és a konyhaművészek elhivatottsága. Ahogy a cím is mutatja, az életről mesél, az élet ízeiről, ami lehet olajos, tejszínes vagy épp fűszeres, hiszen mindenkinek más az ízlése.

Az alaphelyzet nem ismeretlen, mégsem lehet megunni. Én kifejezetten szeretem az olyan műveket, amikben a kultúrák összecsapnak, csiszolódnak és a végére rájönnek, hogy bizony mindegyiknek van létjogosultsága, még akkor is, ha radikálisan más. Ebben a filmben is ez a helyzet.

A Kaddam család hozza el ezt a kulturális újítást, és bár mindkét fél beszáll az adok-kapok meccsbe, a radikalizmus szerencsére elfojtva marad, így csupán vitának tűnik az ellentét. Vitának, ami mindkét fél épülésére szolgál, és amitől a néző is több lesz kicsit. Mert legyen curry vagy lecsó, mindkettő étel és mindkettőt lehet szeretni.

Nagyon tetszett a film felépítettsége. A vitát ízletes humorral fűszerezték két határozott karakter formájában és jó néhány kifejezetten vicces jelenet által. Időnként felkacagtam, szóval remekül szórakoztam.

Az ételeket is megfelelően adagolták, a receptek nem vitték el a percek nagy részét, hanem szépen belesimultak a kulturális küzdelembe és a gasztronómiai csatározásba. Kedvet hoztak a főzéshez, vagy legalább egy jó vacsorához, piknikhez vagy ebédhez. 

A romantika is szépen simult a kontextusba, fűszerként volt jelen és végig megmaradt a séf háta mögött, mint egy jó kukta. Ráadásul fokozta a kultúrák összecsiszolódását.

Marguerite

A karakterek jól kidolgozottak és a színészekre sem lehet panasz. A legjobb választásnak Marguerite-et alakító Charlotte Le Bon bizonyult. Mindig nagyra értékelem, ha nem tökéletes szépségnek tűnő hölgyeket állítanak a középpontba. Ő pedig pont ilyen, mert bájos, de hétköznapi, egy lány a sokból. Tekintve, hogy Hassan szerepére egy kifejezetten jóképű indiai származású férfit sikerült találniuk, Manish Dayalt még jobban örültem neki.

A filmnek remek hangulata van, amit tökéletesen passzoló zenével festettek alá, ahol kellett indiai stílusban. A képi világra sem lehet panasz. A főzés közeli képei, ahogy a hozzávalók lassan adagolódtak, különösen jól mutattak széles vásznon. 

Összességében tehát egy remek film. Könnyed, kellemes és finom, mint egy könnyű vacsora és a mondanivalója laktatja a néző szívét.

Nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek, aki egy hangulatos és bájos filmre vágyik. Főzni szeretőknek pedig különösen javallott egy tálcányi gondosan összeválogatott étel mellé.