2015. november 4., szerda

Mozgóképek XXXVIII.

Ezúttal is két filmre tudtam időt szakítani az elmúlt hónapban, illetve egyszer jártam moziban (Bíborhegy). Az október talán az őszies, ködös időjárás és a Halloween miatt a horrorfilmek időszaka lett. A megtekintett filmek ugyanis mind ebbe a műfajba lettek besorolva. Lássuk, mennyire voltak borzongatók!

Ne félj a sötéttől!
"Az építész Alex elvállalja a Rhode Island-i régi kastély felújítását. A munka idejére beköltözik az új barátnőjével, Kimmel, valamint Alex előző kapcsolatából származó kislányával. Míg a férfit leköti a munkája, Kim próbál jó kapcsolatot kialakítani a lányával. Miközben Sally lassan fölfedezi a házat, különös hangokra lesz figyelmes, melyek a pincébe vezetik. A hangok elmondják, hogy őt várták, és játszani hívják. A kíváncsiságtól vezérelt kislány akaratlanul is megnyitja a pokol kapuját, kiszabadítva ezzel a szörnyeket, melyek az életükre törnek."
A rendező, Guillermo Del Toro miatt néztem meg ezt a filmet. Kíváncsi lettem, mi minden van még a repertoárjában a zseniális Faun labirintusa és a meseszép látványvilággal büszkélkedő Bíborhegy mellet. Hát, úgy tűnik, egy tipikus, szörnyecskés, horrornak csúfolt rémmese...
A film elején, azt hittem, legalább a látványvilágot szeretni fogom, hiszen ez a ház nem is ház, hanem kúria hatalmas kerttel. Azonban a könyvtárszobán kívül semmi sem dobogtatta meg a szívemet. A lényeg ugyanis egy szokványos családi drámácska elvált szülők elhanyagolt gyermekéről, amelyet picike szörnyecskék színesítenek. Ezek a szörnyek pedig olyan szinten tipikusak, hogy rajzfilmben sem állnák meg a helyüket. Mármint alig 15 cm magasak, mégis csupán a film legvégén kattan a kislány fejében: "Jé, ezeket agyon lehet csapni egy papuccsal!" Szóval nem kifejezetten ijesztőek, inkább nevetségesek. A lezárás pedig édes kevés és cseppet se drámai vagy meglepő.
Összességében tehát nem igazán tetszett. Ha valaki jó filmet szeretne látni az említett rendezőtől, ne ezt válassza. Kizárólag szörnyecskekedvelőknek tudom ajánlani.

Sinister
"A filmben Ethan Hawke egy írót alakít, aki valódi bűnesetek alapján veti papírra a regényeit, és egy nap, nyugtalanító tartalmú filmekkel teli dobozra bukkan. Ezzel olyan természetfeletti események sora veszi kezdetét, amelyek rémálommá változtatják a szerző és családja életét."
Ez már egy fokkal jobban hasonlít arra, amit a horror műfajától elvárhat az ember, de még mindig nem az igazi.
Olyan sokan dicsérték és a mozikban most játsszák a második részét,  hogy kíváncsi lettem, mit esznek rajta. Nos, nem teljesen tudom.
Egyrészt ez is egy tucatfilm a szokványos gyilkosságos természetfelettivel, van benne mumus, meg néhány hirtelen a képbe ugráló szellemecske. Másrészt viszont jóval átgondoltabb a misztikus vonal. Fogtak egy pogány istent és ezzel meghatározták  a keretet, a videofilmek pedig a ráadás. Ráadásul a lezárás tetszetős, szépen elvarrja a szálakat, bár nem hiszem, hogy nagyon megdöbbenti a nézőket. Tehát látom a filmben a potenciált, mert jóval gagyibb, feleslegesen véresebb és logikátlanabb filmeket is láttam már, ám kevés ahhoz, hogy igazán jó legyen. Bocs, Mr. Boogie, nem győztél meg.
Azoknak ajánlom, akik kedvelik a gyilkosságokra alapuló filmek misztikummal elegyített keverékét. Na, meg mindenkinek, aki tart a Mumustól.

Értékelés:
Sinister                       ->  8
Ne félj a sötéttől!       ->  5

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése