Segédem, Gideon ismét részt vett az egyik merényletben. Csakhogy ő egy cica és a cicák szeszélyesek. Szóval, bár a galacsinnal könnyedén akcióra tudtam bírni, most nem igazán állt kötélnek. Megkértem, hogy tegyen tönkre nekem egy lapot, de nem lelkesedett az ötletért...
A további merényleteket ezért kénytelen voltam egyedül végrehajtani. Gideon amúgy sem művészlélek, én azonban szívesen dekorálom ki a napló oldalait. Például a margókat, mintha csak visszatértem volna az iskolapadba egy unalmas órára. Akkoriban is hasonlóan firkáltam a margókra. Az irodalomtankönyvem például egy komplett virágos rétre hasonlított.
Apropó virágok, mikor azt a feladatot kaptam, hogy préseljek le a könyv lapjai között dolgokat, rögtön a virágok jutottak eszembe. Egyrészt, mert mindig szerettem növényeket préselni, másrészt mert eszembe jutott egy eset, amikor az egyik könyvem megsínylette, hogy présnek használtam. (Tipp: orchideát óvatosan préselj, mert túl sok benne a nedvesség!) Ezért néhány virágszirmot gyűjtöttem a célra:
Ha már mindenhová elkísér ez a könyv, jöhet velem a boltba is. Sőt, még hasznát is vehetem, mint bevásárlólistát. Ez a napló kétségtelenül multifunkcionális.
Korábban már említettem, hogy a gusztustalanabb dolgokkal nem szeretném sokkolni olvasóimat. Nos, ezért nem fogom a "rágósabb" dolgokat videóra venni és ezért ismét segítségre volt szükségem.
Mivel Gideon időközben meg is unta, hogy többet foglalkozom a naplóval, mint vele, és lelépett, így új segédet kellett keresnem.
Szerencsémre találtam is egy éhes, zöld hernyót, aki készséggel rágódott helyettem az oldalon. Nem is kellett sokat biztatni, rögtön kirágott belőle egy darabot, majd miután jóllakott, megpihent a lapon.
A napló tehát már meg is lett rágva...
A mai merényletek azonban ezzel még nem értek véget. A könyvre várt még egy hosszú folyosó, vagy jelen esetben inkább egy hosszú járda, ahol végig kellett csúsztatnom.
Jelentem, a napló jól csúszik és az akció közben alig szerzett néhány felületi horzsolást.
Szívósabb ez a könyv, mint bárki gondolná!
A további merényleteket ezért kénytelen voltam egyedül végrehajtani. Gideon amúgy sem művészlélek, én azonban szívesen dekorálom ki a napló oldalait. Például a margókat, mintha csak visszatértem volna az iskolapadba egy unalmas órára. Akkoriban is hasonlóan firkáltam a margókra. Az irodalomtankönyvem például egy komplett virágos rétre hasonlított.
Apropó virágok, mikor azt a feladatot kaptam, hogy préseljek le a könyv lapjai között dolgokat, rögtön a virágok jutottak eszembe. Egyrészt, mert mindig szerettem növényeket préselni, másrészt mert eszembe jutott egy eset, amikor az egyik könyvem megsínylette, hogy présnek használtam. (Tipp: orchideát óvatosan préselj, mert túl sok benne a nedvesség!) Ezért néhány virágszirmot gyűjtöttem a célra:
Ha már mindenhová elkísér ez a könyv, jöhet velem a boltba is. Sőt, még hasznát is vehetem, mint bevásárlólistát. Ez a napló kétségtelenül multifunkcionális.
Korábban már említettem, hogy a gusztustalanabb dolgokkal nem szeretném sokkolni olvasóimat. Nos, ezért nem fogom a "rágósabb" dolgokat videóra venni és ezért ismét segítségre volt szükségem.
 |
| Jóllakott hernyó |
Szerencsémre találtam is egy éhes, zöld hernyót, aki készséggel rágódott helyettem az oldalon. Nem is kellett sokat biztatni, rögtön kirágott belőle egy darabot, majd miután jóllakott, megpihent a lapon.
A napló tehát már meg is lett rágva...
A mai merényletek azonban ezzel még nem értek véget. A könyvre várt még egy hosszú folyosó, vagy jelen esetben inkább egy hosszú járda, ahol végig kellett csúsztatnom.
Jelentem, a napló jól csúszik és az akció közben alig szerzett néhány felületi horzsolást.
Szívósabb ez a könyv, mint bárki gondolná!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése