2016. augusztus 3., szerda

Itt voltam

Több könyvet olvastam már az írónő tollából, az egyik kötete ráadásul kedvenceim között szerepel, ezért kíváncsi vagyok a további munkáira is.
A borító tetszetős és a cím is figyelemfelkeltő. 276 oldal, vagyis nem vaskos kötet, mégis óvatosan kell bánni vele, mert kissé szoros a kötése és a gerince hamar megtörik.
Fülszöveg:
"Codyt óriási megrázkódtatás éri, amikor a legjobb barátnője, Meg öngyilkosságot követ el egy motelszobában.
Mindent megosztott Meggel, és Meg is vele – hogy tehetett ilyet minden előzetes figyelmeztetés nélkül? Amikor Cody elutazik az egyetemi városba, ahol Meg tanult és szobát bérelt, és összeszedi a holmiját, rájön, mennyi minden titokban maradt előtte. Beszűkült kisvárosi életébe zárkózva alig tudott valamit Meg lakótársairól, ahogy a színpadon vadnak és lehengerlőnek tűnő, de közben fájdalmas titkokat őrző rockgitárosról, Ben McCallisterről sem. Sejtelme sem volt a jelszóval védett mappáról Meg laptopján, de miután váratlanul sikerül megnyitnia, lassan mindent kétségbe von, amit korábban a legjobb barátnőjéről tudott."
Gayle Forman ezúttal is egy komoly témát választott, az öngyilkosságot. Szerencsére nem az elkövetőt helyezte középpontba, hanem annak legjobb barátját, így lényegében a könyv egy váratlan és érthetetlen veszteség feldolgozásáról szól. Ez pedig kifejezetten szimpatikus volt nekem.
A főhős, Cody emberi karakter, ezért szimpatikus még akkor is, ha nem minden döntésével és cselekedetével tudtam egyetérteni. Az írónő jól tudja szavakba önteni az érzelmeket, azért a szereplők gyásza és bűntudata tökéletesen átjött olvasás közben. Kedveltem a kritikus megjegyzéseit is az emberi képmutatásra. Meg viszont végig egy megfoghatatlan lény maradt, hiszen csupán a szereplők emlékein keresztül lehetett megismerni, ezért bár átéreztem, milyen űrt hagyott maga után, nem kerültem közel hozzá.
A könyv tehát egy jó témával indít és bár meglehetősen melankolikus, fenntartja az olvasó érdeklődését. Aztán, úgy nagyjából a felénél megadja azt a pluszt, amelyre szükség van, hogy egy egyszerű gyászfeldolgozó könyv izgalmassá váljon. Kis spoilerek következnek.
A téma kiegészült egy kifejezetten aktuális problémával - ami bár elcsépelten hangzik, nagyon is valós - az internet veszélyes hatásával. Rengeteg közösséghez csatlakozhat az ember a világhálón, így talán nem olyan meglepő, hogy vannak öngyilkos közösségek is. Az azonban, hogy ezen közösségek egyes tagjai örömet éreznek mások biztatására és manipulálására, megdöbbentő. No, nem a szokványos trollokra gondolok, akik visszaküldenék az embert az anyaméhbe, hanem a magasztos és filozófikus álca mögé bújt megkeseredett emberekre, akik számára a hatalom kéjes érzetét adja, ha labilis embereket erősíthetnek meg abban, milyen értelmetlen a létük.
Tetszett, ahogy Cody belebonyolódott ebbe az online világba és saját magán tapasztalta, milyen hatással lehet rá valaki csupán legépelt szavak által.
Spoilerek vége.
A téma tehát szépen körbe van járva és meglehetősen árnyalt is. Azonban nem lehetne teljes szerelmi szál nélkül és itt jön a képbe a klisé. Ben első ránézésre nem tűnt igazi klisének, vagy csak a macskák vettek le a lábamról (Egyébként az írónőnek biztosan nem volt cicája, mert kölyökmacskát nem lehet ivartalanítani.), aztán mégis tipikus sanyarú sorsú megmentésre váró hercegecske lett belőle.
Forman lefutotta a szokásos köröket a drámában egymásra találó párról, a szexszel vigasztalódó ostobaságon át a "jó lehetne, de biztos, hogy elrontjuk ezért inkább hagyjuk" koreográfiájával, hogy a végére nagy és romantikus egymásra találást írhasson. Már csak egy kis eső hiányzott volna, hogy tipikus filmes nagyjelenet legyen belőle...
Összességében azonban tetszett a könyv. Tetszett a téma, ahogy az írónő feldolgozta és ahogy ismét sok zenét csempészett bele. (Például: Heavens to Betsy - Firefly vagy Poison Idea - Fell the Darkness) Ezért azt mondom, ha valaki olvasott már a tollából és tetszett neki, bátran vágjon bele ebbe a könyvbe is.
Elsősorban azoknak ajánlom, akik szívesen olvasnának egy okosan megírt könyvet az öngyilkosság nem épp könnyed témájáról a gyászolók szemszögén át.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése