Egy éve írtam utoljára ebbe a rovatba. Ennek oka valószínűleg az, hogy ha volt egy kis könyvekre fordítható szabadidőm, inkább olvastam őket, mint elmélkedtem róluk. Illetve eléggé kurtán furcsán változtak a polcomon pihenő könyvek, mivel több kötetet hónapokig is megvárattam.
Most azért írok a várólistámról, mert hiányzott a klaviatúra kopogása a körmeim alatt (sajnos nem sok bejegyzést írtam ebben a hónapban) és mert szeretném jelezni, hogy minden elfoglaltság és akadály ellenére olvasok én rendületlenül, csak nem olyan rohamtempóban, mint jobb napokon szoktam.
Ebben az évben például eddig 6 könyvet lapoztam végig és most is kettőt bújok egyszerre. A párhuzamos olvasás nálam alapállapot, mert mindig van egy könyv, általában vastag, nehéz féltégla méretű kötet az éjjeliszekrényemen, amit este, lefekvés előtt lapozgatok és egy kisebb, vékonyabb, amit mindenfelé megsétáltatok a táskámban. Minden nap van nálam könyv, mert az olvasás lehetőségének mindig fenn kell állnia, hogy nyugodt legyen a lelkem.
No, de lássuk, melyek azok a könyvek, amelyek a fent említett két pozíció valamelyikének betöltésére várnak:
Könyvtári könyvek:
Mary E. Pearson - Az árulás csókja
A Fennmaradottak krónikái trilógia első kötete. Hirtelen felindulásból vettem ki, mert megtetszett a borító és a fülszöveg alapján kellemesen kalandos történetnek tűnik. Rám fér most egy olyan történet, ami teljesen egy fantasy világban játszódik.
Ilona Andrews - Pusztító mágia
Egy másik sorozat, Kate Daniels szintén első kötete. Ha jól emlékszem, valaki ajánlotta nekem, mert amikor megláttam a könyvtár polcán, ismerősnek tűnt. Szeretem a természetfeletti nyomozásokat, úgyhogy kíváncsian állok előtte, bár ezúttal a borító egyáltalán nem tetszik.
Jun Mi-Kjong - A vízisten menyasszonya 12.
Meglehetősen lassan olvasom ezt a manhwát, mert sokat kell várni az új megjelenésekre és le is kell vadászni a könyvtárban, ahol a képregényekkel nem mindegyik könyvtáros tudja, hogy mit kezdjen. Szegény mangák össze-vissza vándorolnak a gyerekrészleg és a felnőtt irodalom között. Az előző részét így szeptemberben sikerült csak megkaparintanom, de szerencsére a cselekmény lassan halad és remek az olvasási memóriám, így bármikor fel tudom venni a fonalat, mi is történik az áskálódó istenségek világában.
Saját könyvek:
Jojo Moyes - Tengernyi szerelem
Valójában az írónő egyik korábbi könyvét (Az utolsó szerelmes levél) szerettem volna megvenni, de már megint elfogyott, így kénytelen voltam beérni a legfrissebb kötettel. Kedvelem Moyes könyveit, háromnak már bérelt helye is van a polcomon, így kifejezetten pozitívan állok mindenhez, amit írt. Egyébként könnyed, romantikus történetnek ígérkezik, anyukám már le is tesztelte.
Ka Hancock - Üvegszilánkon táncolni
Ezt a könyvet azért rendeltem meg, mert kellett még egy kötet, hogy ingyenes legyen a szállítás és a kínálatból ez tűnt a legszimpatikusabbnak. Molyon jelenleg a 93. legjobb romantikus könyvként tartják számon, bár nem a könnyed, hanem a drámai kategóriát erősíti. Nagyon tetszik a borító és a fülszöveg alapján egy igazán egyedi és különleges történetnek tűnik. Rettentő kíváncsi vagyok rá.
Na, és hogy miért érdemes újra kézbe venni egy-egy könyvet, azt a jelenlegi egyik olvasmányom, Én vétkem egyik szereplője tökéletesen összefoglalja:
"Isaiah Berlin letette a könyvet az asztalra, és azt mondta, minden nap sokat olvasok, és mindennap rádöbbenek, hogy még szinte semmit sem olvastam. Néha újra is kell olvasnom könyveket, de csak azt, ami érdemes az újraolvasás privilégiumára.
– És mi érdemes erre a privilégiumra? – kérdezte Bernat, egészen úgy, ahogy Adria tette volna.
– Az olvasó lenyűgözésének a képessége; hogy ámulatba ejtsen a bölcsesség, amely az újraolvasott könyvből árad, vagy a szépség, amelyet teremt. Bár az újraolvasás a természeténél fogva ellentmondást szül.
– Ezt hogy érted, Isaiah? – szakította félbe Aline néne.
– Az a könyv, amelyet nem érdemes újraolvasni, első olvasásra sem érdemes.
A vendégeire nézett.
– Nem kínálod meg őket teával?
Aztán a könyvre pillantott, és már el is felejtette a gyakorlatias javaslatot. Folytatta:
– Csakhogy mielőtt elolvastuk volna, nem tudtuk, hogy nem érdemes-e az újraolvasásra."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése