2017. szeptember 9., szombat

Szlovénia - várak

Ezt a bejegyzést a várfetisizmusomnak szentelem.
A gondosan megtervezett útvonaltervben több vár meglátogatása is szerepelt és ezt sorra teljesítettük is. Aztán, mikor hazafelé beugrottunk Ljubljanába (ami csupán úgy szerepelt a programban, mint "a hely, amit ha lesz időnk még megnézünk") és volt még cirka két óránk, amit elüthettünk itt, San Diego megkérdezte, merre érdemes elindulnunk. Felcsaptam hát az útikönyvemet és kis böngészés után csillogó szemmel közöltem, hogy van itt egy vár. Az ő szeme is felcsillant, úgyhogy habozás nélkül elindultunk a hegytetőn terpeszkedő vár felé. Pár lépést tehettünk, mikor nevetve megkérdezte: "Nem gondolod, hogy várfetisizták lettünk?"
Belegondolva, hogy szinte mindegyik utunkon útba ejtettünk egy-egy várat, van ebben valami. Ráadásul ezúttal magát az utat is várlátogatásokkal kezdtük, mivel a szlovén szállásunkhoz vezető úton két kitérőt is tettünk, nem túl meglepő módom mindegyiket egy várnál.
Most ezekről fogok beszámolni, illetve a már említett fővárosról.

Ptuj
Irány a vár!
Az első kitérőt Ptuj váránál tettük.
Nem nagy város, de rendkívül hangulatos, mivel az első században a rómaiak alapították, amelynek nyomait ma is őrzi. Kanyargós, macskaköves kis utcák vezetnek a vár felé. Már itt meg kellett állnom fényképezni, pedig ez csak egy kis kitérő volt.
Szlovéniában egyébként minden ami szép és érdemes megnézni, valamilyen magaslaton van. Szóval itt is fel kellett másznunk a macskaköves utakon és lépcsőkön, hogy elérjük a vár kapuját, majd tovább másznunk fölfelé, hogy magát a vár épületét is megnézhessük. A kilátás ennek fényében igazán mutatós volt a városhoz tartózó tóval és a cseréptetős helyes kis házakkal.
Úton a várba
A várban található a Ptuji Tartományi Múzeum, így az épület megcsodálásán kívül egy kis néprajzi és történelmi látókört is kap a látogató. Mi a túrát a néprajzi részen kezdtük, ahol a Kurentovanje (karneváli) jelmezeket állították ki. Gyakorlatilag a helyi busójárás kellékeiről van szó.
Aztán még följebb mentünk a várba, ahol a szobákban bútorokat, festményeket és fegyvereket állítottak ki. Mivel nem tolong itt olyan sok turista, egy fiatal nő engedett be minket egyik teremből a másikba és gyakorlatilag magunkban nézhettünk meg mindent. Szeretem az ilyen nyugodt múzeumokat.
A vár, amelyet a 12. században építettek, legmutatósabb része a barokk várudvar, ahol le lehet ülni egy kávéra is. Mi nem maradtunk, mivel indultunk tovább a következő vár felé.

karneváli jelmezek

barokk várudvar

egy szoba a sokból

kilátás a várból

Celje
Másik kitérőnk Celje volt, ami szintén római alapítású város és amelynek vára még magasabban, konkrétan egy hegy tetején helyezkedik el. Igazán szép középkori darab, csak sajnos romos állapotban maradt meg és bár látszik, hogy gondozzák, sokkal szebb is lehetne.
Elsősorban várszínpadként funkcionál, na meg persze turisták kedvelt helye, de várjátékokat is szoktak itt rendezni. Mi csak körbejártuk, megcsodáltuk és közben majdnem lángra kaptunk.
Celje vára, vagy legalábbis egy része
Rettentően meleg volt, mikor odaértünk és míg bejártuk a meglehetősen hosszú várfalat (itt van Szlovénia legnagyobb várrendszere) szinte leolvadt rólunk a ruha. Persze volt aki élvezte a helyzetet, a vár udvarán rengeteg gyík volt. (Imádom a hüllőket, így megpróbáltam legalább egyet megsimogatni, de ahogy a mondás tartja, fürgék...) Épp ezért, na meg mert a belépőjegyhez italkupont kaptunk a bárba, leültünk kicsit jeges limonádét szürcsölni.
Fontos gasztronómiai információ: szlovén limonádé víz és citromlé elegye, ne számítsunk rá, hogy cukrot is tesznek bele.
Itt is van picike múzeumocska, egy helyiség a nyomdászatról (kedvelt szlovén téma, nem csak itt találkoztunk vele), de magán az épületen kívül nem ad mást a hely. Oké, a gyönyörű kilátást azt még adja, de ez egy ilyen csodálatos hegyes vidéken az alapcsomag része.

várudvar

kilátás a hegyek felé

kilátás Celje városára

Ljubljana
A fővárost hazafelé néztük meg, így nem volt rá túl sok időnk. Ebből adódóan csak megcsodáltuk a Sárkányok hídját és már mentünk is a vár felé - ahogy arról a bejegyzés elején beszámoltam - a borongós időjárástól függetlenül.
a vár oldala
A vár 16. századi, bár korábban is állt itt egy erőd. Mint minden helyi vár, a hegy tetején trónol és onnan néz le a városra.
Manapság kifejezetten modern épület csupa üveg kávézóval, modern kiállításokkal (modern képzőművészeti alkotások és Virtuális Múzeum), mégis érdemes meglátogatni.
Egyrészt várfetisizták nem csalódhatnak, másrészt kifejezetten jó túra felgyalogolni ide (van egyébként sikló is, ami felvisz) és a környező parkban is jó sétálni, ha szép az idő. A kilátás pedig hozza a megszokott ámulatot.
Tehát nem bántuk meg, hogy a városból szinte csupán a várat néztük meg, bár a folyópart is nagyon vonzónak tűnt. Igaz, itt is időztünk picit, míg vettem egy forró kávét, San Diego pedig egy isteni finom helyi rétest citromos ízesítésben.

vár egy másik oldalról



várudvar

kilátás a szlovén fővárosra

Nos, így utaznak a várimádók, ám ezzel még nem merítettük ki a fetisizmusunkat, mivel az egyik tó partján is találtunk egy meseszép várat. Erről azonban majd a következő bejegyzésben fogok írni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése