Ősszel sem maradtak el a csavargások, bár egyre inkább a beltéri kikapcsolódások jönnek szóba.
Less Than Jake
Szerencsére San Diegóval nagyban egyezik a zenei ízlésünk. Természetesen van olyan banda, amit ő szeret, én ellenben utálok (pl.: Belga) és fordítva (pl.: melankolikusabb indie dalok). Ettől függetlenül mindig meg tudunk egyezni, hogy mit hallgassunk a kocsiban vagy főzés közben és kölcsönösen növeljük egymás zenei repertoárját. Így kerültem Less Than Jake koncertre.
A bandát nem ismertem, viszont a műfajt igen. Bírom a punk zenét és a ska vonalat, így a kettő együtt is jöhet nekem. San Diego már élőben is letesztelte őket korábban, szóval mikor azt mondta, jó buli lesz, hittem neki. Egyik barátját még beszervezte mellénk, így hármasban indultunk el a koncertre.
A helyszín az A38 hajó volt, és bár jártam már itt (könyvbemutatón), hajós koncerthez még nem volt szerencsém. Kíváncsi is voltam, milyen lesz maga a környezet. Nos, a hajó gyomrában lévő teremben zajlott a tombolás, így biztosra veszem, hogy kívülről csak az látszott, ahogy a hajó ugrál a kikötőben.
Yellow Spots volt az előzenekar és amilyen őrültek, remekül megalapozták a hangulatot. Ráadásul eszembe jutott egy korábbi koncertélményem a banda énekesével, aki akkor még egy másik csapatban nyomta és erős késztetést éreztem, hogy felhívjam F. barátomat, aki velem volt az ominózus esetnél. Ez azonban elmaradt és ezúttal az énekes nem kötött belém, csak megdobált néhány szem cukorkával...
Aztán elkezdődött a koncert és besűrűsödött a tömeg, majd kezdetét vette a tombolás és zúzás. Nagyon örültem, hogy két fiúval mentem, mert így csak beálltam közéjük és ők megvédtek az őrülettől. Szóval kivételesen nem öntöttek le sörrel és csak kétszer löktek meg. Igazán praktikus, ha az ember lánya személyi testőrökkel bulizik.
A zene remek volt, a hangulat pedig tökéletes. Nagyon tudták, hogyan dobják fel a koncertet és amit a színpadon műveltek, az megérte a lökdösődést is. Szóval remekül éreztem magam, nagyon szimpatikus a banda, na meg a zene amit játszanak és hajón koncertezni is remek élmény.
Hamlet
Ritkán megyek színházba, pedig szeretem. Legutóbb februárban jártam színházban és meglehetősen vegyes élmény volt. Szóval nekem a színházhoz különleges alkalom, különleges darab vagy épp egy jó lehetőség kell. Most épp az utóbbi történt.
Dörmi barátom szólt, hogy tud szerezni olcsó jegyet a Hamletre. Azonnal meg is ragadtam a lehetőséget és szerencsére, San Diego is vevő volt a dologra. Kicsit ugyan aggódtam miatta, mert évek óta nem járt színházban, egy ilyen lehetőséget azonban nem hagyhattunk ki.
Most csodálhattam meg először belülről a Vígszínházt és igazán impozáns látványt nyújtott.
A karzat leghátsó sorában kaptunk helyet, gyakorlatilag a kakasülőn. Ráadásul Dörmi kollégista társaival voltunk körbevéve. Kicsit kilógtunk a sorból korunkat tekintve, ám nevetve megjegyeztem, hogy ezt úgyse viszi észre senki. Szóval szépen elvegyültünk, igaz kísérőm időnként nagyokat pislogott, mint egyetlen mérnök a sok bölcsészhallgató között. Le is ragadt az olyan részleteknél, hogy miért vannak teniszlabdák a színpadon, így a szünetben volt egy remek beszélgetésünk a látottakról, miközben elmajszoltam egy perecet.
Pozitívan csalódtam a színházi perecben. Mindig úgy képzeltem el, hogy az valami drága és cseppet sem finom dolog a szünet kitöltésére, de tévedtem. Nagyon is finom volt, vagy csak én voltam túl éhes...
Mikor véget ért a darab, meg kellett állapítanom, hogy bár az elején húztam kicsit a számat a modernizálásért, összességében remek volt. Ezúttal a modern kiegészítések ellenére is átjött a történet eredeti hangulata. A színészekre pedig nem eshetett panasz. San Diegót leginkább az kötötte le, hogy a főszereplő (ifj. Vidnyánszky Attila) hogyan bírta végigugrálni az egészet. Időnként valóban lenyűgözően akrobatikus volt, amit csinált.
Ez tehát egy remek színházélmény volt egy remek darabbal. Még műsoron van, szóval ha valaki fontolgatja, hogy megnézni, csak biztatni tudom.
Apocalyptica
Mikor nyáron felröppentek az első hírek, hogy Apocalyptica koncert lesz Budapesten, teljesen bezsongtam. Zseniális, amit ezek a srácok művelnek, régóta a kedvenceim között tartom számon őket. Azonnal le is csaptam hát két jegyre, még, szóval már július óta vártam ezt az október végi estét.
Less Than Jake
A bandát nem ismertem, viszont a műfajt igen. Bírom a punk zenét és a ska vonalat, így a kettő együtt is jöhet nekem. San Diego már élőben is letesztelte őket korábban, szóval mikor azt mondta, jó buli lesz, hittem neki. Egyik barátját még beszervezte mellénk, így hármasban indultunk el a koncertre.
A helyszín az A38 hajó volt, és bár jártam már itt (könyvbemutatón), hajós koncerthez még nem volt szerencsém. Kíváncsi is voltam, milyen lesz maga a környezet. Nos, a hajó gyomrában lévő teremben zajlott a tombolás, így biztosra veszem, hogy kívülről csak az látszott, ahogy a hajó ugrál a kikötőben.
Yellow Spots volt az előzenekar és amilyen őrültek, remekül megalapozták a hangulatot. Ráadásul eszembe jutott egy korábbi koncertélményem a banda énekesével, aki akkor még egy másik csapatban nyomta és erős késztetést éreztem, hogy felhívjam F. barátomat, aki velem volt az ominózus esetnél. Ez azonban elmaradt és ezúttal az énekes nem kötött belém, csak megdobált néhány szem cukorkával...
Aztán elkezdődött a koncert és besűrűsödött a tömeg, majd kezdetét vette a tombolás és zúzás. Nagyon örültem, hogy két fiúval mentem, mert így csak beálltam közéjük és ők megvédtek az őrülettől. Szóval kivételesen nem öntöttek le sörrel és csak kétszer löktek meg. Igazán praktikus, ha az ember lánya személyi testőrökkel bulizik.
A zene remek volt, a hangulat pedig tökéletes. Nagyon tudták, hogyan dobják fel a koncertet és amit a színpadon műveltek, az megérte a lökdösődést is. Szóval remekül éreztem magam, nagyon szimpatikus a banda, na meg a zene amit játszanak és hajón koncertezni is remek élmény.
Hamlet
Ritkán megyek színházba, pedig szeretem. Legutóbb februárban jártam színházban és meglehetősen vegyes élmény volt. Szóval nekem a színházhoz különleges alkalom, különleges darab vagy épp egy jó lehetőség kell. Most épp az utóbbi történt.
 |
| kilátás a kakasülőről |
Most csodálhattam meg először belülről a Vígszínházt és igazán impozáns látványt nyújtott.
A karzat leghátsó sorában kaptunk helyet, gyakorlatilag a kakasülőn. Ráadásul Dörmi kollégista társaival voltunk körbevéve. Kicsit kilógtunk a sorból korunkat tekintve, ám nevetve megjegyeztem, hogy ezt úgyse viszi észre senki. Szóval szépen elvegyültünk, igaz kísérőm időnként nagyokat pislogott, mint egyetlen mérnök a sok bölcsészhallgató között. Le is ragadt az olyan részleteknél, hogy miért vannak teniszlabdák a színpadon, így a szünetben volt egy remek beszélgetésünk a látottakról, miközben elmajszoltam egy perecet.
Pozitívan csalódtam a színházi perecben. Mindig úgy képzeltem el, hogy az valami drága és cseppet sem finom dolog a szünet kitöltésére, de tévedtem. Nagyon is finom volt, vagy csak én voltam túl éhes...
Mikor véget ért a darab, meg kellett állapítanom, hogy bár az elején húztam kicsit a számat a modernizálásért, összességében remek volt. Ezúttal a modern kiegészítések ellenére is átjött a történet eredeti hangulata. A színészekre pedig nem eshetett panasz. San Diegót leginkább az kötötte le, hogy a főszereplő (ifj. Vidnyánszky Attila) hogyan bírta végigugrálni az egészet. Időnként valóban lenyűgözően akrobatikus volt, amit csinált.
Ez tehát egy remek színházélmény volt egy remek darabbal. Még műsoron van, szóval ha valaki fontolgatja, hogy megnézni, csak biztatni tudom.
Apocalyptica
Mikor nyáron felröppentek az első hírek, hogy Apocalyptica koncert lesz Budapesten, teljesen bezsongtam. Zseniális, amit ezek a srácok művelnek, régóta a kedvenceim között tartom számon őket. Azonnal le is csaptam hát két jegyre, még, szóval már július óta vártam ezt az október végi estét.
A helyszín a MOM Sportközpont volt, vagyis gyakorlatilag egy fedett sportpályán nézhettük végig a műsort.
San Diego nem igazán tudta elképzelni, hogy egy rockkoncertet hogyan lehet végigülni, illetve hogy csellókkal hogyan lehet úgy zúzni a színpadon, hogy lekösse a nézőket. Nos, ők négyen megoldották.
Kizárólag Metallica feldolgozásokat játszottak és míg a koncert első felében a lassabb dallamok domináltak, úgy a második félidőben megmutatták, hogy mégis csak metál koncertről volt szó.
Nagyon tetszett, hogy szépen felépítették a műsort. A látvány és a hangulat remek volt és pont olyan tempóban adagolták a legismertebb dalokat, ahogy kellett. Plusz van valami lenyűgöző abban, amikor egy csellóval rohangálva zúz valaki... Szóval egy pillanatig sem unatkoztunk. Ráadásul, amint bejött a képbe egy vendégdobos is, érezhető lett, hogy készül valami. A koncert utolsó számait az addig békésen üldögélő tömeg a színpad előtt tombolva töltötte. Tudnak valamit ezek a finnek...
Összességében tehát hatalmas élmény volt ez a koncert. Megérte ennyit várni rá és igazán örültem, hogy kísérőm is megszerette ezt a bandát. Remélem, jönnek még Magyarországra, mert egy ilyen buliba máskor is szívesen elmennék.
San Diego nem igazán tudta elképzelni, hogy egy rockkoncertet hogyan lehet végigülni, illetve hogy csellókkal hogyan lehet úgy zúzni a színpadon, hogy lekösse a nézőket. Nos, ők négyen megoldották.
Kizárólag Metallica feldolgozásokat játszottak és míg a koncert első felében a lassabb dallamok domináltak, úgy a második félidőben megmutatták, hogy mégis csak metál koncertről volt szó.
Nagyon tetszett, hogy szépen felépítették a műsort. A látvány és a hangulat remek volt és pont olyan tempóban adagolták a legismertebb dalokat, ahogy kellett. Plusz van valami lenyűgöző abban, amikor egy csellóval rohangálva zúz valaki... Szóval egy pillanatig sem unatkoztunk. Ráadásul, amint bejött a képbe egy vendégdobos is, érezhető lett, hogy készül valami. A koncert utolsó számait az addig békésen üldögélő tömeg a színpad előtt tombolva töltötte. Tudnak valamit ezek a finnek...
Összességében tehát hatalmas élmény volt ez a koncert. Megérte ennyit várni rá és igazán örültem, hogy kísérőm is megszerette ezt a bandát. Remélem, jönnek még Magyarországra, mert egy ilyen buliba máskor is szívesen elmennék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése